Bár a cím sugallhatná ezt is, mégsem vad környezetvédő perceim következnek, a mai napon a Naprendszer egyik legvitatottabb sorsú tagjáról, a hánytatott megítélésű Plútóról van szó.
Azt is mondhatnánk, hogy súlyos diszkrimináció áldozata lett szegény ott a távolban, megfosztották bolygóságától. Bár igaz ami, igaz, magát a címet is a csillagászoktól kapta. Az, hogy találtak nála nagyobb égitestet ott a környéken csak mellékes körülmény. A Naprendszer ezen zugából nézve szegény Plútót kigolyózták ( vagy kibolygózták?). Esetleg mondhatnánk úgyis, hogy alaposan elplútóztak vele.
Pedig a történet szépen indult, egészen 1915-ig mennék vissza az időben, mikor először kapták lencsevégre főhősünket, éppen március 19-én. Ekkor még nem vették bolygószámba, erre majd 15 évet kellett még várnia. A földlakók bolygóként könyvelték el az ismeretlen ismerőst, és ez a gondolat pontosan 76 éven keresztül megfelelt mindenkinek.
Aztán szép lassan egyre több lett a kétség az emberiségben, közülük is leginkább a csillagászokban, hogy vajon helyesen ítélték-e meg a római alvilágistenről elnevezett égitestet. Nem voltak megelégedve a méreteivel, s ferde szemmel nézték pályaválasztását is. Így 2006 nyarán a legtávolabbi, s legkisebb „földrokont” leminősítették, már csak törpebolygó.
Naprendszerünk szegényebb lett egy bolygóval, a Plútó meg egy illúzióval. Planéta engesztelő dalt választottam éppen ezért a mai napra, a norvég Kaada fegyvertárából. Róluk talán csak annyit egyelőre, hogy van egy „Hungarian Kiss” (magyar csók) című daluk is. (Nem mellesleg a mostanság épp újra összeállóban lévő Faith No More énekesével, Mike Pattonnal is dolgozott együtt John Erik Kaada, de ez már egy másik történet.) Ami viszont most a legfontosabb, az a „That’s life o-oh” (c’est la vie , mondanánk magyarul) . Biztos vagyok benne, hogy ezután még a Plútó se tudna ránk haragudni.
Jó ringatozást!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése